A koronázások története
A Szent Márton dómban megkoronázott uralkodók és feleségeik
Uralkodás ideje | koronázás napja |
Miksa (1564-1576) | 8. 9. 1563 |
felesége Mária | 9. 9. 1563 |
Rudolf (1576-1608) | 25. 9. 1572 |
II. Mátyás (1608-1619) | 19. 11. 1608 |
felesége Anna | 25. 3. 1613 |
II. Ferdinánd (1619-1637) | 1. 7. 1618 |
III. Ferdinánd első felesége Mária Anna | 14. 2. 1638 |
IV. Ferdinánd (nem uralkodott, 1654-ben meghalt) | 16. 6. 1647 |
III. Ferdinánd harmadik felesége Mária Eleonóra | 6. 6. 1655 |
I. Lipót (1657-1705) | 27. 6. 1655 |
I. József (1705-1711) | 9. 12. 1687 |
III. Károly (1711-1740) | 22. 5. 1712 |
felesége Erzsébet Krisztina | 18. 10. 1714 |
Mária Terézia (1740-1780) | 25. 6. 1741 |
II. Lipót (1790-1792) | 15. 11. 1790 |
I. Ferenc harmadik felesége Mária Ludovika | 7. 9. 1808 |
I. Ferenc negyedik felesége Karolina Auguszta | 25. 9. 1825 |
V. Ferdinánd (1835-1848) | 28. 9. 1830 |
Ugyanebben az időszakban további három koronázás zajlott le Sopronban és egy Budán.
Mária Terézia
III. (VI.) Károly férfi örökös nélkül halt meg, így Magyarország uralkodójává leánya, Mária Terézia vált. Mivel helyzete az 1741 júniusában lezajlott fényűző koronázása után is ingatag volt, szeptember 11.-én a magyar országgyűlés pozsonyi ülésén pénzügyi és katonai segítséget kért ellensége, Nagy Frigyes ellen. A magyar főnemesség pedig nemcsak megsegítette a királynőt, hanem „Vitam et sanguinem“ felkiáltással felajánlotta, hogy a királynőért és a birodalom védelmére készek „életüket és vérüket“ áldozni. A nagy hatalmú királynő, aki 40 éves uralkodása alatt több reformot is elindított, a pozsonyi várat királyi rezidenciává építtette át és uralkodásának vége felé lebontatta a városfalak egy részét, teret nyitva a város növekedésének.